A tranzisztor félvezető anyagból, leginkább szilíciumból készített 3-kivezetésű elektronikai alkatrész. A bipoláris szó a vezetés során résztvevő töltéshordozókra utal (Elektron, lyuk) Erősítőkben, szabályzó és kapcsoló áramkörökben használják. Két féle képpen gyártják, PNP és NPN struktúrákban. E két mozaik szó a félvezető rétegekre utal.

Az NPN tranzisztor működése nagyvonalakban:
A Bázis-Emitter réteget nyitó irányban feszítjük elő, míg a Kollektor-Emitter réteget záró irányban, ezáltal az Emitter rétegben levő többségi töltéshordozók ( elektronok) elkezdenek a nyitott PN átmeneten átvándorolni a Bázis rétegre, ahol kisebbségi töltéshordozókká válnak, így nem tudnak rekombinálódni lyukakkal. A Kollektor-Emitter zárt PN átmenet gyorsítólag hat rájuk, így az elektronok átsodródnak a Kollektor rétegre (Ic áram, avagy Kimeneti áram.) A kimeneti áram nagyságát a Bázis-Emitter nyitó feszültség nagyságával tudjuk szabályozni.

Azok, akik szeretik a régi képeket, és a kelet- európai városokat, azoknak ez a poszt egy igaz csemege lesz itt a Vitriol keretein belül. Mára hoztam pár képet, Kijevből, egy évszázaddal korábbról, és mellé helyeztem a város jelenlegi arculatát, szintén képekben. Mivel nem jártam még Kijevben, sőt nem is a 19.-20. század fordulóján születtem, így az összes képet az internetről loptam.

*Elöljáróban annyit elmondanék erről a posztról, hogy akik régebb óta követik a munkásságom Puruttyán, azok már találkozhattak ezzel a poszttal Agyiszinten. Szeretném kipróbálni, hogy itt mennyire kelendőek az ilyen témák, tehát ez kísérleti jelleggel lett átemelve ide is. Amennyiben azt látom, hogy igény van rá, akkor a továbbiakban is lesznek történelmi posztok, az iskolában nem tanított részekből, mint pl. itt ;)

Sajnálatos módon, manapság a nyugati kultúrkörben általnos tévhitek és előítéletek sorakoznak a vízipipával (törökül: nargile) szemben, mivel a legtöbb emberben (hazánkban is) az a kép él ezzel a "szabadidős tevékenységgel" kapcsolatban, hogy ez a drogok (bár szinte mindenre rá lehet húzni), leginkább a marihuána fogyasztás melegágya, sőt bizonyosak abban is, hogy az arab/török területeken is előszeretettel szívnak belőle hasist, ópiumot és még ki tudja mit. Ez az előbbi azért sem lehetséges, mivel a muszlim kultúrában a világi és vallási törvények (ez az erősebb sok helyütt) is tiltják mindenféle tudatmódosító szernek a fogyasztását, közismert példa erre az alkohol tilalma. Persze ennek szigora is függ az adott ország berendezkedésén, pl.: egy Törökország nem azonos Algériával vagy Pakisztánnal, de most nem szeretnék eltérni a tárgytól. A poszt további részében olvashattok a vízipipázás elterjedéséről és történetéről.

"17. századi oszmán kávéház"

(Amikor irtam ezt a posztot olyan részeg voltam hogy nem tudtam haza jutni .....) És akkor hol írtad, árokpartján? :P -Ottó-

Nem tudom érdekel e titeket a fizika, úgyhogy teszt jelleggel hozok anyagot wikipediáról. Ha érdekel lehet írok saját ötleteket is a témával kapcsolatban.

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája. A részecskék világában nem jelentÅ‘s gravitációt kivéve csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erÅ‘s kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges (innen a neve is, melynek jelentése olaszul ’semlegeske’), emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési) hatáskeresztmetszete igen kicsi, s egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át. Eme tulajdonságuk jelentÅ‘s mértékben megnehezíti, hogy kísérleti úton észlelni tudjuk Å‘ket, mert a kimutatás alapja valamely kölcsönhatás. A kölcsönhatási valószínűség ugyanakkor erÅ‘sen függ a neutrínó energiájától: ennek következtében az is erÅ‘teljesen nÅ‘. Amikor a nagy energiájú neutrínó kölcsönhatásba kerül az anyaggal, általában töltött lepton keletkezik, ehhez hasonló folyamat felelÅ‘s a hadronok gyenge bomlásaiért is. A pozitív pion bomlása során például a pionban lévÅ‘ kvark–antikvark pár megsemmisül, és ennek során egy müonból és egy müon–antineutrínóból álló pár keletkezik. A különbözÅ‘ típusú neutrínók – és vele a részecskecsaládok – számának megállapítására legjobb módszer a Z-bozon bomlásának vizsgálata. Ez a részecske többféle neutrínóra és azok antineutrínójaira bomlik.